A földrajzi nevek szótörténeti
szótára szerint személynévből keletkezett magyar névadással, miképpen a
Veszprém
megyei
Tés községé is. A Hazai okmánytár 1273–1298
időszakot felölelő
kötetében már szerepel a
Theese
személynév.
E nevek eredete szláv, amire a
cseh
Téš,
Ciesz, és a
szerb-horvát
Téša személynevekre
utalnak, amelyek az ősszláv
tešiti =
vigasztal
szó
családjához vezethető vissza.
Forrás:
Kiss Lajos:
Földrajzi nevek
etimológiai szótára II. kötet. Akadémiai Kiadó (Budapest,
1978), 639–670. o.
A régi tésai okmányok elé
Szociológusok még a nyolcvanas években jártak falunkban és a
Faluházán az ötvenes-hatvanas évekből származó dokumentumokat találtak
egy
szekrényben. Ezekből a hivatalos papírokból készítettek válogatást,
amely a
Valóság
nevű folyóiratban jelent meg. (Sik Endre-Tausz Katalin (1986):
Töredékek egy
községi irattárból 1950–1968.
Valóság, 1: 58–73 oldal).
Mint írják, az ország hagyományos paraszti
kultúrájának
lassú széthullását mutatják e papírok, s általános jelentőségük miatt a
szereplők
neveit és a falunk nevét nem is közölték.
Az egyik szerző,
Sik Endre, amikor történetesen Tésán vendégeskedett, említette, hogy falunkról is írt
Tausz Katalinnal. Jó, hogy mondta, mert az alábbi szöveg alapján fel sem lehetett volna ismerni, hogy a sorok a falunkról szólnak.
A dokumentumokban szereplő személyeket ma már talán csak az igen idősek
ismerik fel, és csak ők tudják életre kelteni a lapok őrizte korszakot.
Érdemes lenne felkeresni őket és az emlékeiket megőrizni.
A pár oldalból kibontakozó sokszor szívszorító
kép falunk
történetének része, s annak a korszakénak, amely ma már csak
történelem, de
tanulsága mindannyiunké.
Sáska Géza
A dokumentum letölthető doc formátumban: